Megnyugtató, hogy nincsenek arcok, alakok, egyáltalán: nincs semmi emberi jelenlét. Csak utca és tér, folyosó és szoba. Így mi magunk lehetünk a főszereplők a letisztult díszletek között.
Időpont: 2007. február 27. 2007. március 24.
Helyszín: Bartók 32 Galéria
Mintha a kockás kövű konyha közepén állnánk vagy a kanyargó utcácska elején, a szemünk pedig lassan nyílik és csukódik, hagyjuk, hogy beleáradjanak a részletek, és a mi részünkké váljanak. Legyen a mi életünk. Úgyis olyan ritkán nézünk körül. Vojnich Erzsébet "új festményei" valóban újak, bár festészete ugyanazokat a témákat járja körbe időről időre. A terek hallgatagsága, a fragmentumok mozdulatlansága azonban soha nem válik unalmassá, mert valami megfoghatatlan vagy éppen valami pontosan használt eszköz sokatmondóvá teszi a bekeretezett életrészleteket. Hiába az első pillantásra semleges tér, nézőként belemerülve lassan elkezdenek nyugtalanítani vagy akár meditatív erejükkel hatva megnyugtatni az ismerős látványok.
Az eddig megszokott csarnok-, gépházbelsők és alagsori helyiségek után ezek a nagy méretű képek majdnem kivétel nélkül külső tereket fogalmaznak újra. A végesség érzése azonban ezekben az üres kulisszákban is érezhető, tapintható. Körülményeink.

ÚJ KÉPEK - Vojnich Erzsébet kiállítása
2007. március 24-ig
Bartók '32 Galéria